A nem megfelelően karbantartott vagy kiépített  le levegősödött fűtésrendszerünkben lévő oxigén illetve a fűtővízben lévő oxigén reakcióba lép a beépített fém elemekkel (radiátorokkal, szivattyúkkal, szelepekkel) és megindul a korrodálódás. A rozsdásodás másik oka a  rendszerünkben lévő fémek kölönböző elektromos potenciál különbsége. A keletkezett vasiszap a fűtőközeg áramlásával eljut a kazánba, radiátorokba, szivattyúkba, hőcserélőkbe. Az áramlás lassulásával lerakódik, ezzel elkezdi leszűkíteni vízjáratokat. A technológia fejlődésével a modern kazán érzékenyebb, csővezeték átmérője kissebbek, a radiátor vízigénye kevesebb lett. A lerakodott  szennyeződés miatt kevesebb víz jut a kazán hőcserélőjébe. A kevesebb víz hamarabb felforr, a kazán zajos lesz. Sűrűbben kapcsol ki és be. A hatékonysága romlik.  Jó úton haladva afelé hogy a szennyeződés működésképtelenné tegye. A radiátorunk falára rakódott vasiszap leszigeteli a fűtőtestet és így megakadályozza hogy a fűtővíz átadja a hőt.
A szelepek, szivattyúk beragadnak, megszorulnak, működésképtelenné válnak. Funkciójukat nem tudják betölteni. Javításra, cserére szorulnak.
A csövek falára lerakódott vasiszap eltömíti őket. Első jelei lehetnek a távolabbi hidegebb radiátorok.
A padlófűtés körök el algásodnak, hártyaszerű szennyeződéssé összeállva leszűkítik, eltömítik a szűrőket, szivattyúkat, hőcserélőket, vékonyabb átmérőjű csöveket.